Pálosvörösmart

Az önkormányzati választáson 3 független polgármester jelölt és 10 képviselőjelölt - 8 függetlenként 2 pedig a Jobbik színeiben indult.

Polgármester választás eredménye:

	Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)	Kapott érvényes szavazat
1	Bernáth Attila	FÜGGETLEN	43
2	Dobróka László	FÜGGETLEN	327	Polgármester
3	Zsédőné Lukács Anita	FÜGGETLEN	22

Dobróka Lászlót újra választották, elsöprő győzelme egyértelműen bizonyítja, hogy a lakosság elégedett a munkájával, bíznak benne. Polgármesteri tevékenysége alatt igen sok látványos építő munkát végeztek a faluban, gondolok itt az utakra, a gondozott parkokra, az óvoda újra indítására, az orvosi rendelő megépítésére, a térfigyelő kamera rendszer működtetésére, továbbá az új utcák kialakításának előkészítése...... stb....


Képviselő választás eredménye:


A képviselőket szintén újra választották, de az új törvény szabályozása miatt, a korábbi 7 helyett csak 4-en lehetnek képviselők.
Bizonyára így is megbírkóznak a rájuk váró feladatokkal, és akik nem lettek képviselők, továbbra is tevékenyen részt vesznek a község életében és segítik az önkormányzat munkáját.

Az új ciklus is hasonlóan szép eredményeket és további fejlődést hozzon Pálosvörösmartnak!

Jól sikerült Falunapot tudhat maga mögött a kis közösség.
Még az ég is kegyes volt, hisz az éjszakai vihar után verőfényes nap szórta sugarait a falura.

A gyerekeknek mulatságos játékokat, szórakozást szerveztek a felnőttek, de a felnőttek is kivehették a részüket a vidám játékokból, versenyekből, melyek után finom ebédet (sertés és szarvas pörkölt) kínálták a vendégeknek.
A délutáni kikapcsólódást táncosok és bűvészek fellépései tették szinessé, majd végül a sokak által várt kedvenc, Solymos Tóni és barátai szórakoztatták a közönséget, akik újabb és újabb ráadást kértek.

Az egész napos programot végül egy rövid, de látványos tűzijáték zárta.

2010 június 21-én és 26-án nemcsak a pálosvörösmartiak hallhatják a templom harangját, hanem bárki, aki a Kossuth Rádiót délidőben bekapcsolja, hiszen ezen a két napon ország-világnak innét közvetíti a Kossuth Rádió a déli harangszót.

A harangszó előtt a felvezető szöveg a falu történetét is bemutatja. A harangszöveget Dr. Bartus József Veresmartról és a pálosokról készülő könyvéből a műsor szerkesztői állították össze.

A pálosvörösmarti templomharang történetéről Dér Gábor írt egy összefoglalót:

A pálosvörösmarti templom tornyában három harang lakik:

Az öntési idő sorrendjében:

Középső harang: Gas Mich Anton Litman In-press, 1793. évi adománya.

Kis harang: özv. Híves Andrásné, született Bartus Veron.

Öntötte: Szlezák László harangöntő Budapesten, 1925-ben.

Nagy harang: Isten dicsőségére a hívek adakozásából készült, 1937-ben.

Öntötte: Szlezák Raffael harangöntő mester Budapest

A toronyban, a tölgyfa harangláb kialakítása valószínűleg a legutoljára érkezett nagy harang elhelyezésekor történt. Az ácsolás a mai napig biztosan tartja a harangjainkat de a mechanika és a működtetés elektronikus része már felújításra szorult.

Az elektromos működtetést a 80-as években még Papp Géza plébános készítette el.

Azóta a nagyharang, ha csak a reggeli, déli, és csak az esti harangozást adjuk össze, alkalmanként két perccel számolva akkor legalább 65000 percig szólt.

az írás itt folytatódik >>>klikk a hithez

Castrum Bene – Praedium Bene történetének feldolgozásában találtam Pálosvörösmartra utaló bejegyzést.

Ez az írás is megjegyzi, hogy:

A pálos monostor megalapításakor az eredeti benei határból leválasztottak egy darabot, ahol Pálosvörösmart nevű falu alakult ki.

Bene pusztán vörösmartiak is bérelhettek földet, ahová szőlőt telepítettek, melyet a gyöngyösi magisztrátus felügyelt:

1777. szeptemberében a városi tanács 20 vörösmarti jobbágynak, köztük Morvai Györgynek és Sebestin Jánosnak engedélyezte, hogy prédiumán, a Kővágón felüli részen szőlőt plántálhasson. A földrajzi közelség miatt Benén elsősorban a szomszédos Vörösmart lakói voltak extraneusok. A gyöngyösi magisztrátus felügyelte a szőlőtermesztés folyamatát, így ő döntött a szüret kezdetéről és rendjéről is. 1842-ben például a pusztán elterülő szőlők szedését és dézsmálását helybeliek részére október 18-ára, vörösmartiak részére pedig október 17-ére rendelték el.

DL 13657
Kelt: 1461-06-18
KeltHely: Bude Buda Pilis m

Kiadó: MÁTYÁS 1 KIRÁLY

Régi jelzet: Q 312 / PEST 12 8
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Alul
Nyelv: Latin
Irattípus: átíró


Regeszta: Mátyás király bizonyítja, hogy eléje járult János testvér, a Weresmarth-i pálos klastromnak a perjele és bemutatta elõtte az egri káptalannak valamikor 1441-1456 között kelt oklevelét, kérve, hogy annak a tartalmát jóváhagyva, az oklevelet írja át számukra patens levél formájában szóról-szóra. A király János perjel kérését mindenben teljesíti. - Részekre szakadt, itt-ott rongyos. - A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta.

Forrás: arcanum.hu




DL 15166
Kelt: 1457-05-19
KeltHely: Bude Buda Pilis m

Kiadó: PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ

Régi jelzet: Q 312 / PEST 12 7
Fennmaradási forma: Átírás 1457
Nyelv: Latin
Irattípus: vizsgálati - idézõ


Regeszta: Palocz-i László comes országbíró a budai káptalanhoz. Jelentették elõtte Rozgon-i János erdélyi vajda és Rozgon-i György, azelõtt pozsonyi comes nevében, hogy a Veresmarth-i kolostorban lakó pálos szerzetesek familiárisaik és napszámosaik útján ápr.7-én összes használati és eresztvény erdeiket, melyek a hevesmegyei Bene birtok határain belül terülnek el, felégették, miáltal 2.000 arany forintnyi kárt okoztak nekik. Azért megkéri a káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember elõbb nyomozást tartva idézze meg a pálosokat az exponensekkel szemben Szent Jakab nyolcadára - aug.1. - a király elé. - Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Ench, aut alter Nicolaus Demyendy de Halaz, seu Paulus filus Jacobi de Bod, sew Jacobus de Fornos, sive Johannes de Fyged.

Forrás: arcanum.hu





Regeszta:Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült segédlet. A levéltári anyag következő fő jellemzőiről tájékoztat: jelzet, nyelv, kor, tartalom. Ezeken kívül még egyéb speciális adatokat – például:az irat anyaga, az iraton lévő pecsétek száma és állapota, a térkép léptéke – is tartalmazhat.

Számomra érdekes, kateszteri térképet fedeztem fel, remélem, mások is szívesen nézegetik, elmélázva kicsit a múlton...

Veresmart helyrajzi számokkal és tulajdonos nevekkel, kb az 1800-as évek közepéből származhat, sajnos nem találtam meg a térkép készítésének dátumát.



Gondolom aki szeret kalandozni a múltban, az szívesen nézeget ilyeneket, vajon, hol lakott az ő családja?

Veresmart térképét az Archivportal oldaláról érjük el.

Válasszuk ki Heves megyét, valószínűleg le kell tölteni egy képnéző programot is ezt automatikusan felajánlja a rendszer, és azon keresztül tudjuk nézegetni a térképet, lehet nagyítani, teljesen olvasható bejegyzéseket láthatunk.
Ne lepődjünk meg, hogy egy szokatlan formájú Heves megyét látunk, a fekete részek sajnos hiányoznak.
Veresmartot úgy találjuk meg a legegyszerűbben, ha mint képen a jobb oldalon látszik a zöld keresőkeresztet oda húzzuk ahol itt is látszik a képen.

Néhány képet kimásoltam, ha valaki nem szeretné letölteni a képnéző programot:

À nemzetgyűlés 500. ülése 1926. évi február hó 3-án, szerdán
-Felszólalt Baticz Gyula, aki más egyebek mellett Pálosvörösmart községet is megemlíti, amikor az egyesülési és gyülekezési szabadságról szól:

Nagyon jellemző és érdekes végzést tudok ismételten felmutatni. Gyöngyös szomszédsá­gában, attól körülbelül két kilométer távol­ságra van egy hegymélyedésben lévő község, melyet Pálosvörösmartnak hivnak; a világ nem is tud róla, hogy létezik, s e nem tudom, hogy a térképen egyáltalában rajta van-e. Ebben a községben nagyon sok épitőmunkás la­kik. Nemcsak az épitőmunkások, de az egész község teljesen el van zárva minden kulturélettől, hiszen valósággal be vannak gubózva a hegyek közé. Természetes dolog, hogy ha van ezek között az emberek között olyan, aki mégis vágyik a kulturélet iránt, egyesületet akar alakítani. Az építőmunkások ezt X esetben megkísérelték, de nem sikerült nekik, nem engedélyezték. Most végül hozott a belügyminisztérium egy döntést, melyben a következőket mondja (Olvassa) : »Megokolás. A hatósági je­lentés szerint Pálosvörösmart község hat kilo­méterre van Gyöngyös városától. A helyi csoport tagjait legnagyobbrészt eddig is Gyön­gyös látta el munkával és az ottani helyi csoportnak voltak tagjai, gazdasági érdekeiket tehát megvédhetik a közeli gyöngyösi csoport utján is, tehát nincs szükség arra, hogy ők Pálosvörösmarton egyesületet alakítsanak.«
Ez a végzés megéri, hogy kitegyük az Auslagba, hogy lássa ország-világ, hogy a Nádosy szelleme hogyan honosodott és gyökerezett meg a magyar belügyminisztériumban akkor, amikor a munkások egyesülési és gyülekezési jogáról van szó.

1923. 03.01. A honvédelmi minisztérium 36. osztálya felhívja az alábbi volt francia hadifoglyokat, hogy hátralékos munkabérük átvétele céljából a birtokukban lévő eredeti »bon«-okkal a francia követség segéd­ hivatalánál Budapest, Ferenc József-rakpart 22. szám alatt vagy személyesen jelentkezzenek vagy a »bon«-t fenti címre lakáscímük pontos megjelölése mellett postán sürgősen küldjék be. Az utóbbi esetben az ér­dekelteknek járó összeg átvétele a »bon« hátlapján előre nyugtázandó.

A felsorolásban van: Hevér Ferenc 24. gy. e., 1895., Pálosvörösmart, Hevesm.

Erdőtűz pusztított Pálosvörösmart határában

1928. § Eger . augusztus 16, A heves megyei Pálosvörösmart község határában több napon át veszedelmes erdőtűz pusztított . Hatvan katasztrális hold erdő égett le. A tüzet a segítségül hívott honvédek oltották el. A kár felbecsülése még tart./MTI. /

Oszlásnak indult emberi holttestet találtak

1930. § Eger , december 24, Abasár község határában a veresmarti erdő­ben oszlásnak indult emberi holttestet találtak, A csendőrségi nyomozás meg­ állapította, hogy a halott Takács János abasári földmivessel azonos. Holtteste már két hónapja függött egy erdei faágon és borzalmas módon megcsonkították az erdei vadak és a varjak./MTI./

Revolverrel fenyegette meg adósait

1931. § Eger , december 11. Balogh József huszonkilenc éves abasári földmives Pálosveresmart községben felkereste Hornyánszky Mihályt és feleségét , revolvert fogott rájuk és igy akarta őket kényszeríteni, hogy hetvenpengős tartozásukat adják meg. Az egri törvényszék Balogh Józsefet , aki ittasságával védekezett , nyolcnapi fogházra ítélte./MTI. /

Halálos kimenetelű testvér verekedés

1937. - 0 W/Hav/Ke G y ö .n g y ö s , május 5.
Pálosveresmart hevesmegyei községben Valaska János 45-éves szőlősgazda összeveszett Károly nevű fivérével a szőlőben. A két testvér kapávál rohant egymásnak ás valóságos párbajt vivtak . Mind a kettő , de különösen Valaska János súlyosan mégsérült. Nem vitette magát kórházba csak másnap, amikor állapotában már nagyfokú súlyosbodás állott be. A rozsdás, sáros kapától tetanúszmérgezést kapott és nagy kinok között a kórházban meghalt. Valaska Károlyt letartóztatták . /MTI /

Ítéletidő Gyöngyös térségében

1937. 0 KG/ML/Ke Gyöngyös , augusztu s 10 .
Hétfőn délután nagy vihar vonult el a vidék felett . A határban Asóvay Imre szőlőbirtokos feleségével és két munkásával egy diófa alá menekült . A villám becsapott a fába , agyonsújtotta az asszonyt és Asovayt súlyosan megsebesítette , a két munkásnak ellenben semmi baja sem történt .
Markaz, Domoszló,-Visonta , Abasár és Veresmart községben is valósággal ítéletidő pusztitott . A jégeső 10-20 százalékos kárt okozott a szőlőkben . A villám becsapott Bagó Sándor pásztorfiu kunyhójába . A fiu a nagy ijedségtől megnémult , /MTI /

Idézet J. JÓZSEF DÁNIEL MIHÁLY: A Pálosok könyve című kiadványból, mely a XIV. századi pálos építkezéseket próbálta összegyűjteni:

1304.
SZENT PÁL (SIXTUS, JÁNOS, SZŰZ MÁRIA?) kolostor.
Veresmart, Pálosveresmart, Abasár (Heves megye).
Mai állapot: rom.
Keresztelő Szent János és Szent Sixtus templomának helyén alapította az
Aba-nemzetségbeli (Csobánkafi) Sámuel és Dávid (továbbá Péter fia Pál).
1571 és 1590 között szűnt meg, a pálosok mégis megmaradtak Vörösmarton.
1699-ben a helységet Almássy András gyöngyösi plebános akarta elfoglalni, ami ellen Huszár István (+1729), pécsi superior, veresmarti perjel, tiltakozott.
A pálosok kolostora a század eleji községháza helyén állott.
Veresmart(?), Szamosveresmart (Szatmár vm.), 1302-ben Chabanka, a Rhédey család őse, a pálos szerzetnek klastromot alapított; Remetemező is a veresmarti klastromhoz tartozott.

A gondozott utak, mellett már vidám, színes kis kertek, pici virágos szigetek üdvözlik az itt lakókat és köszöntik az ide látogatókat.... virágok mindenfelé, a faluszélén, a polgármesteri hivatal előtt...

A temető melletti gát is kitakarítva és ott is egy kis virágos szikla kert

A templom védőszentje Keresztelő Szent János, ünnepe június 24-én, a nyári napforduló napján van.

Iván, Szent Iván, másként Keresztelő Szent János ünnepe az egyházi év legjelesebb napjainak egyike.

Ismeretes, hogy az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánosnak ünnepli meg a test szerint való születése napját. Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1,41). Ezt Felsőszentiván népe úgy magyarázza, hogy a látogatás alkalmával János édesanyja méhében ugrált az örömtől. Ezért kell a tüzet átugrani, mégpedig háromszor, hogy Szent Iván közbenjárására a Szentháromság annál nagyobb kegyelmet adjon.

Az Írás szerint János hat hónappal előzte meg születésében a Megváltót. Nagyon kedvelt volt a régieknél az a párhuzam, amelyet Karácsony és János születésnapja, valamint a napok növekedése és csökkenése között lehet vonni. Az egyházatyák szerint erre vonatkozik Jánosnak Jézusról való mondása: neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell (János 3, 30).
Forrás: mek.niif.hu

A templomban vasárnaponként rendszeresen van mise, mely 10 órakor kezdődik.

Egy levél 1775-ből, melyben a pálosok tiszttartója felsorolva szolgálatait, tevékenységeit, földet kér munkájáért.
Abban az időben a falu neve még Vörös-Marth volt.
Az írás alapján tudhatjuk, hogy 1767-ben a faluban 10-12 ház volt, és 8 év alatt 50 lakos lett telepítve.
és a Kalló malmok is megemlíttetnek, mellyekel sok pörpatvar volt, de pénz nélkül, veszekedéssel sikerült a rendnek használatába vonni és nyugalmas állapotot teremteni.
Kiderül az is, hogy a Nyári-nemzetség és hívei és az Egri Püspök is amiben módjuk volt, a pálos rend és Vörös-Marth ellen voltak.

A TISZTTARTÓ FÖLDET KÉR SZOLGÁLATAIÉRT
1775
Csató Ferenc maróti tiszttartó a pálos szerzetesrendnek tett régi és mostani odaadó szolgálataiért földet kér


Több szempontból figyelemreméltó ez a magánlevél:
1. A Rendnek máshol tett szolgálatait felsorolva, bepillantást enged a határvitákba, a területszerzések eszközeibe, módjaiba.
2. Látható, hogy egy számtartótól /tiszttartótól/ milyenféle tevékenységeket vártak el.
3. Érthető, hogy saját jövőjéről, idősebb kori megélhetése biztonságáról is igyekszik gondoskodni, lehetőleg földdel és házzal.
4. A tiszttartó személyisége is körvonalazódik előttünk.



Feő Tisztellendő Deffinitorium ! /1/

Tapasztalt nagy Kegyessége ösztönzött engemetis ezen Szent Szerzetnek, hogy tudnia illik, valakik még eddig híven viselvén Szolgálattyokban magokat, vigaztalás nélkül nem maradtak. Énis, Szegény leg kisebb Szolgája az Szent Szerzetnek Vörös-Marthon /2/ nyolcz Esztendőket, noha nem kevés búval és bajjal, sokszor majd életem vesztésével tőltöttem. Amidön oda mentem ez Sz. Szerzetnek Szolgálattyában, alig tíz, tizenkét Házat találtam. Azon nyolcz Esztendők alat majd ötven lakosokat Szaporétottam /telepítettem/. Egy Kalló malmot találtam, hármat contraversia /vitás 3/ földön sok pőrpatvarral. Ámbár veszekedéssel is Szaporétottam, mellyek a Szerzetnek egy pénzében sem teltek, most pedig pacificum Usussában /békességes használatában/ vagyon. Az Uraságnak Contraversa földőn Házat, Istállot, nagy Kertet, Udvart, ámbár nagy villongás, veszekedések közöttis csináltam, noha az Istállott, Kerítéseket az Contraversa részben két, három izbenis le vágatta, de csak ugyan mai napig is Usussában megmaradott az Nemes Pesti Conventnek.

A Farkas-Mályi Promontoriumot /szőlőhegyet/ sok izben Gyöngyös várossa el pusztítani, s semmivé szándékozott tenni, és nem csak egyszer az Garádjait /kerítéseit/4/ meg égette. Aholis a szőlős Gazdák mintegy pusztuló félben keszték hagyogálni szőllejeket, mellyben külömb féle praxisokkal /gyakorlattal/ kölletett a népet hódítanom. Úgy az várost én is, más szép móddal, hol pedig marháiok bé hajtásával is meg csillapítottam.

Azon nyolcz Esztendők alatt egy Nemes Vármegye Gyűlést el nem mulattam /mulasztottam/, aholis az Nyáriánusok /a Nyári-nemzetség és hívei/, amiben módgyok eshetett az Szerzet vagy Vörős-Marth ellen, más protestatiokkal /tiltakozásokkal/, hol némely bosszó állásokkal ellenkeztek, mellyet énis el nem halgatván. Mivel pedig úgyis Heves-Vármegyének tisztei leginkább Nyári familiábúl valának, egészlen gyűlöletes maradtam előttők, de kivált Tarródy V. Ispán uram amidőn Egri Püspök eő Excellentiája, mint feő Ispány ...Szememben mondotta, hogy eőtet ennek utánna el né felejcsem. Minek kőllyőn ősmérnem, úgyis már az nevem nála az fekete könyvben vagyon bé irva.

Sok számtalan fáradozásokban, persecutiokban /üldözésben/ folytak napjaim noha az akkori ott való véghezvitt munkáimhoz képest oly csekély conventiommal /juttatással,bérrel/ allig hogy kenyeret ehettem. Úgy mind azon által, amidőn az mód elől adta magát, csak ugyan az T. Uraság engemetis méltoztatott kegyessen megtekénteni, és azzal consolálni /megerősíteni/, hogy az Maróthi Jószágban méltóztatott által tenni, mellyet alázatossan köszönöm.

Való az, hogy ittis nem kevés Szorgalmatosságot kiván, annyivalis inkább az Urbariumnak bé jövetele okozott. Bátorkodván azért egy Summába tenni azon tizenhárom esztendőket, mellyek iffiúságomnak legdiszessebb üdei valának, mivel pedig napónként énis már majd az öregek körében láczatom számláltatni, mély alázatossan, ez Szent Szerzetnél mint Édes Anyáimnál, méltóztassanak engemetis, leg kissebb érdemetlen szolgájukat tekéntetben venni /:mint már sokakkal méltóztattak Cselekedni:/, hogy ahol Iffiúságomnak napiait el Tőltőttem, Őregségemre is nyugot elmével, Isteni dicsérettel, békességben Szárnyaik alat maradhassak; Melly alázatos instantiámnak /kérelmemnek/ czéllya nem egyébb, hanem kegyes enge-delmébül az Földes Uraságnak Maróthon az magam költségemmel, ámbár az alsó Falu végen egy Házat csináltathassak, ahol Esztendők múlván, ha vagy Őregségem miatt, vagy ne talán betegségem miatt, az T. Uraságnak Szolgálattyára elégtelenn lennék, lehessen Szegény fejem hova hajtanom;

Az Második: Mivel Marothi lakos Istenben nyugodott magtalan Kőppű Istványnak maradott az Mogyorósi nevezetű dűllőben egy Irtvány főlgye, melyben tiz Posoni Mérő Gabonát lehet el vetni /5/, ugyan az Saás nevezető Rétben egy rétecskéje, aholis egy jó hoszú, vagy két rövid szekér szénát lehet kaszálni; mivel ezek gondviselésemmel úgyis minden némő Conskriptiokbul /összeírásokból/, Urbáriumbúl ki maradtak.

Továbbis alázatossan Esedezem az T. Uraságnál, hogy ezen Kegyességét méltóztasson hozzám nyújtani, az mellyet csak holtomig, vagy nevemet viselvén Feleségemnek holtáig, mellyet midőn minden napi imádságinkkal s hiv szolgálatommal még élek Űgyekezem meg hálálni, az melyben is kegyes resolutioját /határozatát/ az T. Uraságnak midőn alázatossan óhajtanám magamot Atyai Kegyességekben alázatossan Ajánlom, Maradok s vagyok fölül titulált /6/ T. Uraknak

Alázatos Szegény Szolgája
Csató Ferencz Maróthi Számtartó

Magyar Országos Levéltár E 153. 289. fasc.

1. deffinitorium: szerzetesi főtanács
2. Vörös-Marth: ma Pálosvörösmart, Heves vármegye
3. contraversia, kontroverzia: vita, ellentét, veszekedés.
4. garád: földhányásból és sövényből készült kerítés.
5. 1 pozsonyi mérő: kb. 62,41 gabona; 1 mérő föld kb. 6-800 négyszögölnyi terület.
6. titulál: címez, szólít valaki valaminek.

Forrás: sulinet.hu

Pálosvörösmart - Rákóczi út - 2010. április 11-én dél körül

Az alapítvány célja:

1. Anyagi támogatást nyújtani Pálosvörösmart infrastrukturális, gazdasági, kulturális, szociális, egészségügyi – mentális helyzetének fejlődéséhez.

2. Hozzájárulni, hogy a faluban élő emberek teljes értékű életet élhessenek, ne érezzék a társközségi lét hiányait.

3. Az Alapítvány közhasznú tevékenységét képességfejlesztés, ismeretterjesztés valamint a gyermek- és ifjúságvédelem területein fejti ki.

Az alapítvány nyitott, közhasznú alapítvány.

Az alapítványhoz hazai, külföldi, magán és jogi személyek csatlakozhatnak, amennyiben az alapítvány céljával egyetértenek.

Csatlakozni lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással is.

Az alapítvány céljai elérése érdekében együttműködhet minden szervezettel, közösséggel és magánszeméllyel, aki a közös célok elérésében közre kíván működni.

Az alapítvány nyilvántartott tagsággal nem rendelkezik.

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


Adószám: 18576494-1-10

Bankszámlaszám: 61500011-10300545

Röviden a falu története

A források 1304-ben említik először Weresmart néven, ekkor ajándékozta Pálos rendnek a területet Csobánka Pál, Sámuel és Dávid monostor építés céljára.
1335-ben a templom és a monostor is állott.

A török hódoltság idején azonban a falu elpusztult, a szerzetesek az üldöztetés miatt a sajóládi pálos kolostorba menekültek.

A 17. sz. végén a kolostornak már csak a romjai álltak.

A veresmarti pusztát hosszú éveken át a gyöngyösi ferencesek használták.

A pálos rendiek pesti konventje 1749 táján kezdte benépesíteni a zárda romjai körüli területet, egy 1762-ből származó térképen már önálló falunak tüntették fel.

Az 1895-ös állami anyakönyvezés bevezetésekor kiadott helységnévtárban a község neve: Veresmart.

A több azonos nevű település miatt, megkülönböztetésként és postai kézbesítés elősegítésére „Pálos” toldalékot kapott, ami arra utalt, hogy itt pálos rendi szerzetesek kolostora volt.

A község neve 1901-től: Pálosvörösmart.

1950-ben Pálosvörösmart községet Abasárhoz csatolták.

2003-ban újra önálló községgé nyilvánították, de a határozat csak a következő választás napján lépett életbe, igy önálló településként 2006-os választásokon választhattak az itt élők polgármestert és képviselőket.

Azóta a falu sokat szépült.

A helyi önkormányzat a munkanélkülivé vált embereknek közhasznú munkát biztosít, mellyel így részben azok számára tud jövedelmet biztosítani, másrészt, látszik a falun hogy kulturált, gondozott település, ahol jól érzik magukat az emberek, és a pihenni vágyó nyaralók, (telelők,) túristák is szívesen jönnek ide.