Pálosvörösmart

A templom védőszentje Keresztelő Szent János, ünnepe június 24-én, a nyári napforduló napján van.

Iván, Szent Iván, másként Keresztelő Szent János ünnepe az egyházi év legjelesebb napjainak egyike.

Ismeretes, hogy az Egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent Jánosnak ünnepli meg a test szerint való születése napját. Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1,41). Ezt Felsőszentiván népe úgy magyarázza, hogy a látogatás alkalmával János édesanyja méhében ugrált az örömtől. Ezért kell a tüzet átugrani, mégpedig háromszor, hogy Szent Iván közbenjárására a Szentháromság annál nagyobb kegyelmet adjon.

Az Írás szerint János hat hónappal előzte meg születésében a Megváltót. Nagyon kedvelt volt a régieknél az a párhuzam, amelyet Karácsony és János születésnapja, valamint a napok növekedése és csökkenése között lehet vonni. Az egyházatyák szerint erre vonatkozik Jánosnak Jézusról való mondása: neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell (János 3, 30).
Forrás: mek.niif.hu

A templomban vasárnaponként rendszeresen van mise, mely 10 órakor kezdődik.

Egy levél 1775-ből, melyben a pálosok tiszttartója felsorolva szolgálatait, tevékenységeit, földet kér munkájáért.
Abban az időben a falu neve még Vörös-Marth volt.
Az írás alapján tudhatjuk, hogy 1767-ben a faluban 10-12 ház volt, és 8 év alatt 50 lakos lett telepítve.
és a Kalló malmok is megemlíttetnek, mellyekel sok pörpatvar volt, de pénz nélkül, veszekedéssel sikerült a rendnek használatába vonni és nyugalmas állapotot teremteni.
Kiderül az is, hogy a Nyári-nemzetség és hívei és az Egri Püspök is amiben módjuk volt, a pálos rend és Vörös-Marth ellen voltak.

A TISZTTARTÓ FÖLDET KÉR SZOLGÁLATAIÉRT
1775
Csató Ferenc maróti tiszttartó a pálos szerzetesrendnek tett régi és mostani odaadó szolgálataiért földet kér


Több szempontból figyelemreméltó ez a magánlevél:
1. A Rendnek máshol tett szolgálatait felsorolva, bepillantást enged a határvitákba, a területszerzések eszközeibe, módjaiba.
2. Látható, hogy egy számtartótól /tiszttartótól/ milyenféle tevékenységeket vártak el.
3. Érthető, hogy saját jövőjéről, idősebb kori megélhetése biztonságáról is igyekszik gondoskodni, lehetőleg földdel és házzal.
4. A tiszttartó személyisége is körvonalazódik előttünk.



Feő Tisztellendő Deffinitorium ! /1/

Tapasztalt nagy Kegyessége ösztönzött engemetis ezen Szent Szerzetnek, hogy tudnia illik, valakik még eddig híven viselvén Szolgálattyokban magokat, vigaztalás nélkül nem maradtak. Énis, Szegény leg kisebb Szolgája az Szent Szerzetnek Vörös-Marthon /2/ nyolcz Esztendőket, noha nem kevés búval és bajjal, sokszor majd életem vesztésével tőltöttem. Amidön oda mentem ez Sz. Szerzetnek Szolgálattyában, alig tíz, tizenkét Házat találtam. Azon nyolcz Esztendők alat majd ötven lakosokat Szaporétottam /telepítettem/. Egy Kalló malmot találtam, hármat contraversia /vitás 3/ földön sok pőrpatvarral. Ámbár veszekedéssel is Szaporétottam, mellyek a Szerzetnek egy pénzében sem teltek, most pedig pacificum Usussában /békességes használatában/ vagyon. Az Uraságnak Contraversa földőn Házat, Istállot, nagy Kertet, Udvart, ámbár nagy villongás, veszekedések közöttis csináltam, noha az Istállott, Kerítéseket az Contraversa részben két, három izbenis le vágatta, de csak ugyan mai napig is Usussában megmaradott az Nemes Pesti Conventnek.

A Farkas-Mályi Promontoriumot /szőlőhegyet/ sok izben Gyöngyös várossa el pusztítani, s semmivé szándékozott tenni, és nem csak egyszer az Garádjait /kerítéseit/4/ meg égette. Aholis a szőlős Gazdák mintegy pusztuló félben keszték hagyogálni szőllejeket, mellyben külömb féle praxisokkal /gyakorlattal/ kölletett a népet hódítanom. Úgy az várost én is, más szép móddal, hol pedig marháiok bé hajtásával is meg csillapítottam.

Azon nyolcz Esztendők alatt egy Nemes Vármegye Gyűlést el nem mulattam /mulasztottam/, aholis az Nyáriánusok /a Nyári-nemzetség és hívei/, amiben módgyok eshetett az Szerzet vagy Vörős-Marth ellen, más protestatiokkal /tiltakozásokkal/, hol némely bosszó állásokkal ellenkeztek, mellyet énis el nem halgatván. Mivel pedig úgyis Heves-Vármegyének tisztei leginkább Nyári familiábúl valának, egészlen gyűlöletes maradtam előttők, de kivált Tarródy V. Ispán uram amidőn Egri Püspök eő Excellentiája, mint feő Ispány ...Szememben mondotta, hogy eőtet ennek utánna el né felejcsem. Minek kőllyőn ősmérnem, úgyis már az nevem nála az fekete könyvben vagyon bé irva.

Sok számtalan fáradozásokban, persecutiokban /üldözésben/ folytak napjaim noha az akkori ott való véghezvitt munkáimhoz képest oly csekély conventiommal /juttatással,bérrel/ allig hogy kenyeret ehettem. Úgy mind azon által, amidőn az mód elől adta magát, csak ugyan az T. Uraság engemetis méltoztatott kegyessen megtekénteni, és azzal consolálni /megerősíteni/, hogy az Maróthi Jószágban méltóztatott által tenni, mellyet alázatossan köszönöm.

Való az, hogy ittis nem kevés Szorgalmatosságot kiván, annyivalis inkább az Urbariumnak bé jövetele okozott. Bátorkodván azért egy Summába tenni azon tizenhárom esztendőket, mellyek iffiúságomnak legdiszessebb üdei valának, mivel pedig napónként énis már majd az öregek körében láczatom számláltatni, mély alázatossan, ez Szent Szerzetnél mint Édes Anyáimnál, méltóztassanak engemetis, leg kissebb érdemetlen szolgájukat tekéntetben venni /:mint már sokakkal méltóztattak Cselekedni:/, hogy ahol Iffiúságomnak napiait el Tőltőttem, Őregségemre is nyugot elmével, Isteni dicsérettel, békességben Szárnyaik alat maradhassak; Melly alázatos instantiámnak /kérelmemnek/ czéllya nem egyébb, hanem kegyes enge-delmébül az Földes Uraságnak Maróthon az magam költségemmel, ámbár az alsó Falu végen egy Házat csináltathassak, ahol Esztendők múlván, ha vagy Őregségem miatt, vagy ne talán betegségem miatt, az T. Uraságnak Szolgálattyára elégtelenn lennék, lehessen Szegény fejem hova hajtanom;

Az Második: Mivel Marothi lakos Istenben nyugodott magtalan Kőppű Istványnak maradott az Mogyorósi nevezetű dűllőben egy Irtvány főlgye, melyben tiz Posoni Mérő Gabonát lehet el vetni /5/, ugyan az Saás nevezető Rétben egy rétecskéje, aholis egy jó hoszú, vagy két rövid szekér szénát lehet kaszálni; mivel ezek gondviselésemmel úgyis minden némő Conskriptiokbul /összeírásokból/, Urbáriumbúl ki maradtak.

Továbbis alázatossan Esedezem az T. Uraságnál, hogy ezen Kegyességét méltóztasson hozzám nyújtani, az mellyet csak holtomig, vagy nevemet viselvén Feleségemnek holtáig, mellyet midőn minden napi imádságinkkal s hiv szolgálatommal még élek Űgyekezem meg hálálni, az melyben is kegyes resolutioját /határozatát/ az T. Uraságnak midőn alázatossan óhajtanám magamot Atyai Kegyességekben alázatossan Ajánlom, Maradok s vagyok fölül titulált /6/ T. Uraknak

Alázatos Szegény Szolgája
Csató Ferencz Maróthi Számtartó

Magyar Országos Levéltár E 153. 289. fasc.

1. deffinitorium: szerzetesi főtanács
2. Vörös-Marth: ma Pálosvörösmart, Heves vármegye
3. contraversia, kontroverzia: vita, ellentét, veszekedés.
4. garád: földhányásból és sövényből készült kerítés.
5. 1 pozsonyi mérő: kb. 62,41 gabona; 1 mérő föld kb. 6-800 négyszögölnyi terület.
6. titulál: címez, szólít valaki valaminek.

Forrás: sulinet.hu

Pálosvörösmart - Rákóczi út - 2010. április 11-én dél körül

Az alapítvány célja:

1. Anyagi támogatást nyújtani Pálosvörösmart infrastrukturális, gazdasági, kulturális, szociális, egészségügyi – mentális helyzetének fejlődéséhez.

2. Hozzájárulni, hogy a faluban élő emberek teljes értékű életet élhessenek, ne érezzék a társközségi lét hiányait.

3. Az Alapítvány közhasznú tevékenységét képességfejlesztés, ismeretterjesztés valamint a gyermek- és ifjúságvédelem területein fejti ki.

Az alapítvány nyitott, közhasznú alapítvány.

Az alapítványhoz hazai, külföldi, magán és jogi személyek csatlakozhatnak, amennyiben az alapítvány céljával egyetértenek.

Csatlakozni lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással is.

Az alapítvány céljai elérése érdekében együttműködhet minden szervezettel, közösséggel és magánszeméllyel, aki a közös célok elérésében közre kíván működni.

Az alapítvány nyilvántartott tagsággal nem rendelkezik.

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


Adószám: 18576494-1-10

Bankszámlaszám: 61500011-10300545

Röviden a falu története

A források 1304-ben említik először Weresmart néven, ekkor ajándékozta Pálos rendnek a területet Csobánka Pál, Sámuel és Dávid monostor építés céljára.
1335-ben a templom és a monostor is állott.

A török hódoltság idején azonban a falu elpusztult, a szerzetesek az üldöztetés miatt a sajóládi pálos kolostorba menekültek.

A 17. sz. végén a kolostornak már csak a romjai álltak.

A veresmarti pusztát hosszú éveken át a gyöngyösi ferencesek használták.

A pálos rendiek pesti konventje 1749 táján kezdte benépesíteni a zárda romjai körüli területet, egy 1762-ből származó térképen már önálló falunak tüntették fel.

Az 1895-ös állami anyakönyvezés bevezetésekor kiadott helységnévtárban a község neve: Veresmart.

A több azonos nevű település miatt, megkülönböztetésként és postai kézbesítés elősegítésére „Pálos” toldalékot kapott, ami arra utalt, hogy itt pálos rendi szerzetesek kolostora volt.

A község neve 1901-től: Pálosvörösmart.

1950-ben Pálosvörösmart községet Abasárhoz csatolták.

2003-ban újra önálló községgé nyilvánították, de a határozat csak a következő választás napján lépett életbe, igy önálló településként 2006-os választásokon választhattak az itt élők polgármestert és képviselőket.

Azóta a falu sokat szépült.

A helyi önkormányzat a munkanélkülivé vált embereknek közhasznú munkát biztosít, mellyel így részben azok számára tud jövedelmet biztosítani, másrészt, látszik a falun hogy kulturált, gondozott település, ahol jól érzik magukat az emberek, és a pihenni vágyó nyaralók, (telelők,) túristák is szívesen jönnek ide.