Pálosvörösmart

2010 június 21-én és 26-án nemcsak a pálosvörösmartiak hallhatják a templom harangját, hanem bárki, aki a Kossuth Rádiót délidőben bekapcsolja, hiszen ezen a két napon ország-világnak innét közvetíti a Kossuth Rádió a déli harangszót.

A harangszó előtt a felvezető szöveg a falu történetét is bemutatja. A harangszöveget Dr. Bartus József Veresmartról és a pálosokról készülő könyvéből a műsor szerkesztői állították össze.

A pálosvörösmarti templomharang történetéről Dér Gábor írt egy összefoglalót:

A pálosvörösmarti templom tornyában három harang lakik:

Az öntési idő sorrendjében:

Középső harang: Gas Mich Anton Litman In-press, 1793. évi adománya.

Kis harang: özv. Híves Andrásné, született Bartus Veron.

Öntötte: Szlezák László harangöntő Budapesten, 1925-ben.

Nagy harang: Isten dicsőségére a hívek adakozásából készült, 1937-ben.

Öntötte: Szlezák Raffael harangöntő mester Budapest

A toronyban, a tölgyfa harangláb kialakítása valószínűleg a legutoljára érkezett nagy harang elhelyezésekor történt. Az ácsolás a mai napig biztosan tartja a harangjainkat de a mechanika és a működtetés elektronikus része már felújításra szorult.

Az elektromos működtetést a 80-as években még Papp Géza plébános készítette el.

Azóta a nagyharang, ha csak a reggeli, déli, és csak az esti harangozást adjuk össze, alkalmanként két perccel számolva akkor legalább 65000 percig szólt.

az írás itt folytatódik >>>klikk a hithez

Castrum Bene – Praedium Bene történetének feldolgozásában találtam Pálosvörösmartra utaló bejegyzést.

Ez az írás is megjegyzi, hogy:

A pálos monostor megalapításakor az eredeti benei határból leválasztottak egy darabot, ahol Pálosvörösmart nevű falu alakult ki.

1777. szeptemberében a városi tanács 20 vörösmarti jobbágynak, köztük Morvai Györgynek és Sebestin Jánosnak engedélyezte, hogy prédiumán, a Kővágón felüli részen szőlőt plántálhasson. A földrajzi közelség miatt Benén elsősorban a szomszédos Vörösmart lakói voltak extraneusok. A gyöngyösi magisztrátus felügyelte a szőlőtermesztés folyamatát, így ő döntött a szüret kezdetéről és rendjéről is. 1842-ben például a pusztán elterülő szőlők szedését és dézsmálását helybeliek részére október 18-ára, vörösmartiak részére pedig október 17-ére rendelték el.

DL 13657
Kelt: 1461-06-18
KeltHely: Bude Buda Pilis m

Kiadó: MÁTYÁS 1 KIRÁLY

Régi jelzet: Q 312 / PEST 12 8
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Alul
Nyelv: Latin
Irattípus: átíró


Regeszta: Mátyás király bizonyítja, hogy eléje járult János testvér, a Weresmarth-i pálos klastromnak a perjele és bemutatta elõtte az egri káptalannak valamikor 1441-1456 között kelt oklevelét, kérve, hogy annak a tartalmát jóváhagyva, az oklevelet írja át számukra patens levél formájában szóról-szóra. A király János perjel kérését mindenben teljesíti. - Részekre szakadt, itt-ott rongyos. - A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta.

Forrás: arcanum.hu




DL 15166
Kelt: 1457-05-19
KeltHely: Bude Buda Pilis m

Kiadó: PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ

Régi jelzet: Q 312 / PEST 12 7
Fennmaradási forma: Átírás 1457
Nyelv: Latin
Irattípus: vizsgálati - idézõ


Regeszta: Palocz-i László comes országbíró a budai káptalanhoz. Jelentették elõtte Rozgon-i János erdélyi vajda és Rozgon-i György, azelõtt pozsonyi comes nevében, hogy a Veresmarth-i kolostorban lakó pálos szerzetesek familiárisaik és napszámosaik útján ápr.7-én összes használati és eresztvény erdeiket, melyek a hevesmegyei Bene birtok határain belül terülnek el, felégették, miáltal 2.000 arany forintnyi kárt okoztak nekik. Azért megkéri a káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember elõbb nyomozást tartva idézze meg a pálosokat az exponensekkel szemben Szent Jakab nyolcadára - aug.1. - a király elé. - Kijelölt királyi emberek: Nicolaus de Ench, aut alter Nicolaus Demyendy de Halaz, seu Paulus filus Jacobi de Bod, sew Jacobus de Fornos, sive Johannes de Fyged.

Forrás: arcanum.hu





Regeszta:Tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült segédlet. A levéltári anyag következő fő jellemzőiről tájékoztat: jelzet, nyelv, kor, tartalom. Ezeken kívül még egyéb speciális adatokat – például:az irat anyaga, az iraton lévő pecsétek száma és állapota, a térkép léptéke – is tartalmazhat.