1909-ben adták ki Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai című összeállítást, melyben Pálosvörösmartról is találunk néhány sort:
Pálosvörösmart. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység Kékes nevű hegye alatt elterülő völgyben, a Gyöngyöspatak mellett fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Csobánka ágának jutott. 1304-ben Aba nembeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál, itt pálos kolostort alapítottak. Az itteni pálosok 1356-ban Benén kaptak részeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerik adományul, 1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinczi és Varsány fele részét. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló védlevelet adott ki számukra. Noha a helység a török világban elpusztult, a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a helységet Almássy András gyöngyösi plebános akarta elfoglalni, a mi ellen Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott. A pálosok rendháza a jelenlegi községháza helyén állott. Mikor II. József 1786-ban a rendet feloszlatta, a pálosok már nem laktak itten. A rend eltörlése után a helység a vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg Dobóczky Dezsőnek van itt nagyobb birtoka. 1893-ban épült a róm. kath. templom. A község területe 995 kat. hold, lakóházak száma 92 és a lakosság 463 lélek, a kik mind magyarok és mind róm. kath. vallásúak. A helység lakosai önkéntes tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. A község postája Abasár, távíró és vasúti állomása Gyöngyös.
(A szerző bizonyára eltévesztette a patak nevét, hisz Pálosvörösmart patakja a Bene patak)
A könyvben találunk még utalást arra is, hogy az 1772-es jobbágynépszámlálás anyakönyvi kimutatása szerint Veresmarth tóth nyelvű község.
*****
